A Herceg, a nyomozó és Earl Hickey

Az ezerarcú Lux Ádám. színes pályája során volt már Padláson lakó ötszáz éves Herceg, szerelmes Ferenc József, százados, nyomozó, legutóbb pedig Dosztojevszkij meghasonlott hőse, Zuvojlov. Több száz szinkronszerepet tudhat a magáénak. De kitűnő hangi adottságait nem csak a filmek magyarításában kamatoztatja; számos sikeres zenés főszerepben láthattuk. A Magyarszinkron.hu olvasói pedig júniusban Ádámot választották a "Nagyon különleges nyomozó" hangjának.
- Horvai István, a Vígszínház egykori igazgatójának osztályában végeztél. Mennyire volt ő iránymutató számodra? Segített abban, hogy megtaláld a helyedet ezen a pályán és milyen színész váljon belőled?

Kolovratnik Krisztián fotója- Abszolút mértékben. Az osztályfőnököm valóban Horvai István volt. De rögtön hozzáteszem Kapás Dezsőt, a tanártársát. Igazán komoly nevek kerültek ki a kezeik közül; a teljesség igénye nélkül néhányukat említve: Hegedűs D. Géza, Eszenyi Enikő, Kaszás Attila, Rátóti Zoltán, Gáspár Sándor, Dörner György. Osztálytársaim között volt Szarvas József és Cserna Antal, utánunk pedig Alföldi Róbert osztálya végzett. A klasszikus értelemben vett mesterektől, kiváló tanároktól tanulhattunk, akik nagyon meghatározták azt a színházi szemléletmódot, amelyet az óta is követek.
Aki kicsit is foglalkozott színházzal, annak ismerős lehet a Sztanyiszlavszkij-módszer, amely a mindenkori átélésen alapuló színjátszást jelenti: hogy ne csak úgy csináljak, mintha átélném, hanem éljem is át az örömöt örömként, a bánatot bánatként. Szerencsére nekem megadatott a pályám során, hogy sok olyan előadásban vehettem részt a különböző stúdiószínházakban, kisszínházakban, amely szó szerint közel volt a közönséghez. Ez egyfelől pozitív kihívás, mert pontosan a közelség miatt mindent reálisan kell megmutatni. Éppen ezért kockázatos is, mert, ha nem igazi az érzelem, amelyet láttat az ember, az rögtön lebukik a néző előtt.

- Jobban kedveled a „ stúdiós” színjátszást?

- Ezt ilyen formán nem mondanám, de nagyon szeretem. A kisszínpad egyesíti a film és a színház jó tulajdonságait: élő, mint a színház, és ugyanolyan kicsi mimikával és színészi eszközökkel kell élni, mint egy filmen. Éppen ezért kifejezetten szimpatikus számomra.

- A Godspell vizsgadarabotok nagy népszerűségnek örvendetett. Hogy emlékszel vissza erre a musicalre?

- Az utolsó évben négy bemutatónk is volt, az egyik közülük a Godspell. A műfajból kifolyólag óriási sikerrel játszottuk De színpadra vittük Csehov Ványa bácsiját, melyben én Astrov doktort alakítottam, illetve Dosztojevszkijtől a Karamazov testvéreket. A negyedik előadás pedig A sevillai borbély prózai változata volt.
Akik esetleg lemaradtak a Godspellről, azok a nem régiben elkészült weboldalamon (www.luxadam.hu) meg is tudnak tekinteni belőle egy részletet

- A debreceni Csokonai Színházhoz szerződtél a főiskola után. Azt követően majd az összes vidéki és fővárosi színház színpadán megfordultál, többek között Szolnokon is.

- Szolnokon még szerződésben voltam, és azt követően jött a szabadúszás és Kaposvár, Szeged és rengeteg budapesti színház… Hála Istennek nagyon sok helyen nagyon sokfélét játszhattam.

- 1996 óta öltöd magadra estéről estére A Padlás finomlelkű ötszáz éves Hercegének jelmezét. Jövőre is találkozhatnak Veled, akik ellátogatnak az előadásra?

- Aktuális a kérdés, mert Hercegként épp most mentem nyugdíjba. Önszántamból mondtam tizenhárom év után azt, hogy jöjjenek inkább a nálam fiatalabbak. Az utolsó években már egyébként is kettőzve játszottuk Sarádi Zsolt kollégámmal, aki a Vígszínház társulatának fiatal tagja. Az egykori osztálytársam, Cserna Antal helyett ugrottam be annak idején, aki éppen A padlás előadása közben szenvedett balesetet. Ezt megelőzően a debreceni változatban én voltam a Herceg, ezért is találtak meg engem. De a következő évadban már teljesen Zsolté lesz a szerep.

- Rengeteg embert ragadott magával és varázsolt el ez a bájos darab. Rád milyen hatással van több száz előadás után?

- Engem az varázsol el, amikor véletlenül letéved a tekintetem a nézőtérre. Elárulok egy titkot: a sufniból, ahova a szellemek időnként bevonulnak, lehet leselkedni, és én szoktam is. Borzasztó sok erőt ad látni a gyerekek, fiatalok, felnőttek ámuló-bámuló arcait ahhoz, hogy ugyanúgy játszak a 750. előadáson is.

- Az Operettszínház béli Elisabeth című zenés darabban magát Ferenc Józsefet formáltad meg. Több fórumon is olyan bejegyzéseket lehet olvasni, amelyek arról szólnak, hogy bárki más főszereplésével is látták a musicalt, nekik mindig Te maradsz az igazi Ferenc József.

- Nagyon jól esik ezt hallani. Hozzám nagyon közel áll ez a szerep, Lévay Szilveszter csodaszép dalokat írt az Elisabeth-hez. Nagy kedvencem a második duett, ahol Sissivel már idősek, és Ferenc József könyörög a feleségének, hogy jöjjön vissza hozzá, mert szíve mélyéből szereti. Ő egy borzasztó nagy érzelmi utat bejáró, összetett ember. Egy véletlen folytán keveredtem bele egy előadásba, melyben Götz Anna kolléganőmmel olvastuk fel Sissi és Ferenc József egymásnak írt leveleit. Fantasztikus stílusban, választékossággal írtak mindketten.

- Pozsgai Zsolt drámaíróval és rendezővel több produkció kapcsán dolgoztatok már együtt. Először a Fekete méz című drámánál, legutóbb pedig a Budapesti Komédium Színházban. A sokszori közös munka könnyebbé teszi az egészet? Félszavakból is megértitek egymást?

- Ami mindenképpen kialakul ennyi idő után az a bizalom, és ez nagyon jót tesz. Ez a legutóbbi közös munkánkon is észrevehető; Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból című darabját vittük színpadra, amely az egyik fő kedvencem, és a következő évadban is műsoron lesz. Egy monodrámáról van szó, amit igazából még nem csináltam eddig. Illetve Zsolttal egyszer már majdnem, mert több évig sikerrel játszottuk Babits Mihály Gólyakalifáját, amely egy kétszereplős darab, de a partneremet alakító Mérai Katalin tulajdonképpen nem szólal meg, viszont nagy segítség, hogy jelen van. Ebben az esetben sem vagyok teljesen egyedül, mert velem van egy Luka nevű bábú, aki a főhőssel kapcsolatba kerülő embereket személyesíti meg.

Aki kedveli az igazi ember-színházat, ahol az örömtől, a sikeren át a fájdalomig, minden emberi érzelem képviselteti magát, annak nagy szeretettel ajánlom, mert ez a darab igazán az.

- Lesz új bemutató az elkövetkező színházi idényben?

- Még nem tudok semmi biztosat. Ami viszont biztosan lesz jövőre is, az a Budapesti Kamaraszínházban. Fehér Annával játszott Könnyű erkölcsök. A darab egy ugyanabban a házban, egymás alatt-felett lakó író és egy kurtizán különleges kapcsolatáról szól. Egy rendkívül szórakoztató és színvonalas vígjáték

- Mind a zenés, mind a prózai műfajokban jelentős főszerepekkel és alakításokkal büszkélkedhetsz. Tudnál mégis választani, hogy inkább musical vagy inkább dráma?

- Nem, mert mindkettőt sajátoménak érzem. Nagyon szeretek énekelni. Egy tihanyi nyári előadás, a Visszhanglány alkalmával esett meg például, hogy a tihanyi polgármesternek annyira tetszett a Holdherceg dala, amelyet St. Martin és Pozsgai Zsolt szerzett és én énekeltem, hogy a darab utána azt mondta, hogy rögtön családtaggá is fogad.

Ugyanakkor a drámai, lélektani szerepek is közel állnak hozzám. Nagyon szeretem szinkronban is, ha valami elgondolkodtató, érzelmes alkotásban működhetek közre.

- Szinkronban gyakran osztanak rád pozitív szerepet; sokszor állsz a törvény szolgálatában, kölcsönzöd a hangodat nyomozónak (A mentalista, Gyilkos elmék), rendőrnek (Holtsáv) vagy épp tűzoltónak (Harmadik műszak).

- Volt már példa az ellenkezőjére is: Kenneth Branagh hangjaként Az összeesküvésben egy kifejezetten gonosz, kegyetlen náci tiszt voltam Heydrich generális személyében. De valóban inkább a jó oldalon szoktam állni.

- Kenneth Branagh majdnem a teljes Shakespeare-életművet vászonra vitte már. Te, aki Kecskeméten két „bárdi” komédiában, a Tévedések vígjátékában és a Makrancos hölgyben is játszottál mennyire tartod szerencsés választásnak Shakespeare esetében a filmes feldolgozásokat?

Kolovratnik Krisztián fotója- Szerintem érdemes filmre vinni a műveit. Kenneth Branagh pedig különösen ért hozzá és jó ebben. De például a téma egy egészen más megragadása, a Szerelmes Shakespeare nagy filmes élményt jelentett számomra; Joseph Fiennes egészen rendkívüli benne.
Kenneth Branagh-t egyébként pont a Lóvá tett lovagokban nyílt alkalmam szinkronizálni a már említett Az összeesküvés mellett.

Érdekes módon egyszer találkozott a szinkron a színházzal. William Wharton Madárkájának filmváltozatában én voltam Madárka magyar hangja. Később a József Attila Színházban hatalmas sikerrel játszottuk Tasnádi Csaba rendezésében ezt a művet, amelyben Madárka barátjának, Al-nak a szerepét osztották rám. Olyanokat is bevonzottunk a színházba, akik korábban nagy ívben elkerülték: rengeteg fiatal nézte meg az élőadást.

- A rendőr szerep nem csak szinkronban, de a filmezés területén is végigkísér: nyolc évig, közel százhetven részen keresztül formáltad meg a Kisváros Zolnay századosát. De feltűntél szintén e szakma képviseletében a Szomszédok egyik epizódjában is. Legutóbb pedig a Túzvonalban rendőrcsapatát erősítetted. Szoktad követni a Kisváros epizódokat? Milyennek találod az új rendőr-sorozatot?

- Mostanában, hogy az m1 újra műsorára tűzte, már nem igazán követem. Csak a fiam szól néha, hogy megint felfedezett benne. Furcsa érzés visszanézni.
A Tűzvonalban esetében tetszik, hogy mindent két kamerával vesznek fel, ettől lesz olyan pörgős az egész. De a Kisvárosban talán a karakterek erősebbek voltak.

A Tűzvonalban-béli szerepem, Kőváry eredetileg egyébként hosszabb életű lett volna, de a forgatókönyvíró másképp döntött, és gyakorlatilag egy tollvonással megölt engem.

- A Nevem Earl esetében a főszereplő rossz fiúból kilencvenfokos fordulattal változik jó fiúvá. Nagyon érdekes atmoszférával bír ez a sorozat, amely hamar magával ragadja az embert, Earl Hickey-t Jason Lee alakításának és a Te zseniális szinkronodnak köszönhetően pedig rettenetesen meg lehet szeretni. Te hogy látod ezt a sorozatot?

- A Nevem Earl hozzám is igazán közel áll és nagyon szerettem csinálni. De remek kollégákkal is dolgozhattam együtt: Joy hangja, Mezei Kitty szenzációsan szólaltatja meg ezt a szőke, folyton rágózó figurát. Seder Gábor pedig Earl testvérével magának teljesen ellentétes karaktert kapott: Rendy egy nagydarab, kicsit lassú felfogású szereplő.
Épp nem rég kért meg az egyik barátom, hogy beszéljek olyan hangon, mint Earl, mert egyszerűen nem hitte el, hogy én vagyok.

- A magyar változat szinkronrendezője Pócsik Ildikó volt, aki a feleséged. Más a munka, ha együtt dolgoztok?

- Lényegében olyan, mint bármely más szinkronrendezővel. Csak dramaturgiai hibákon szoktunk „vitatkozni” felvétel közben, amikor ezt vagy azt szerintem rosszul fordítottak le. Aztán hol nekem, hol neki van igaza.

- A Mentalista címszereplője, Simon Baker szerepe nagyon megtalált Téged, rendkívül illik hozzád. Ebben a közönség is egyetért. Ezt bizonyítva a Magyarszinkron.hu olvasói júniusban Téged választottak a legjobbnak a „Nagyon különleges nyomozó” kategóriában.

- Nem számítottam erre a díjra, de nagyon örültem neki. A szavazásról egyébként véletlenül tudomást szereztem, mert a honlapomról közvetlen link vezet a Magyarszinkron.hu-ra, és azóta visszatérő vendég vagyok az oldalon. Azért is jó, hogy pont A mentalistáét kaptam az elismerést, mert magam is megkedveltem ezt a sorozatot. Simon Bakerre pedig még egy korábbi munkában, az Őrangyalban figyeltem fel, ahol szintén én szinkronizáltam. Tehetséges színész, aki olyasmi utat követ, amelyet én magam is igyekszem a pályám során.

- Thomas Gibsonról, a Gyilkos elmék nyomozójáról mi a véleményed?

- Thomas Gibson is egy igazi sztanyiszlavszkij-i színész. Szeretem magát a sorozatot is és az alakítását is.
A Comedy Centrál ősszel fogja műsorára tűzni a Dharma és Greg című vígjátéksorozatot, amelyet még korábban majdnem végig leszinkronizáltunk az m1-nek. Ebben is Thomas Gibson játszik, és egy egészen más arcát mutatja meg. A film béli partnerem magyar hangja Major Melinda. Ezt is csak ajánlani tudom.

- Van olyan külföldi színész, akinek örömmel kölcsönözted a hangodat?

- Johnny Deppet nagyon jó színésznek tartom. A kilencedik kapuban volt alkalmam szinkronizálni. Illetve én lettem a hangja a nem régiben bemutatott Közellenségekben is. Ő mindig remekül játszik. Ha valaki igazán jó filmet szeretne látni tőle, akkor a Don Juan de Marco-t ajánlom. Nekem borzasztóan tetszett, zseniális alakítást nyújt a filmben. Szívesen benne lettem volna a szinkronjában.

- Annak ellenére, hogy ezer féle oldaladat mutattad már meg színpadon és szinkronban is, sokaknak a neved hallatán az Esmeralda című szappanopera jut eszébe. Ez mennyire zavar Téged?

- Egyáltalán nem zavar, de őszintén szólva én a Simon Bakerhez hasonló színészeket jobban tudom becsülni, mint a telenovellákban játszókat, mert egészen más színészi kvalitást képviselnek. De az Esmeraldának és Fernardo Colungának köszönhetem például azt, hogy megjelent egy önálló CD-m. Ezeket a sorozatokat rengetegen nézik. Előfordult például, hogy a boltban megszólítottak, hogy „Tudom, hogy maga José Armando”.

- Emlékszel olyan szinkron munkára, amely igazán nagy kihívást jelentett?

- Robert Dawney Jr. Az Egyéjszakás kalandban egy AIDS-es haldoklót játszott és én voltam a magyar hangja. Nem volt könnyű feladat, sok energiát kivett az emberből.
Illetve, ami szintén nagy kihívást jelentett, a V mint vérbosszú című filmben Hugo Weavingként talált meg. Végig egy hatalmas álarcot viselt, így egyáltalán nem látszott a színész arca, mimikája. Casting során választottak ki erre a szerepre, így a Táncoló talpakban is én lettem a hangja, de mivel az egy rajzfilm, itt sem hagyatkozhattam a színész testbeszédére. Egyszer a feleségem mutatta meg, hogy hogy is néz ki a külföldi kollégám, akit már kétszer szinkronizáltam, de „élőben” még nem sikerült látnom.

- Rajongóid a már említett sorozatok mellett több filmes produkcióban is nyomon követhetik a munkásságodat: Szerepet kaptál a Szabó István rendezte Rokonokban vagy Esztergályos Károly alkotásában, a Férfiaktban. Miben láthatunk legközelebb?

- Ősszel lesz Pozsgai Zsolt új filmjének, a Csendkút televíziós bemutatója. Illetve a tavaly nyáron Pécsett és környékén forgattuk A föld szeretője című játékfilmet, amely Zsolnay Vilmos, a neves keramikusművész életéről szól.

- A film apropóját az adta, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa. Kit alakítasz Pozsgai Zsolt munkájában?

- Zsolnay Vilmos barátját, egyben bizalmas munkatársát játszom, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Zsolnay meghozta azt a döntést, amely híressé tette őt. Magát a művészt Őze Áron alakítja, de feltűnik még a filmen Vilmos feleségének szerepében Aux Éva is. Ha minden igaz a bemutató jövő év januárjában lesz.