Főoldal

















2. rész Kárhozottak parádéja

Hart of Dixie 1x02.

Minden rész egy lecke köré fog épülni? Még ez sem kizárt, de ami szerintem inkább fontos, hogy mennyire zseniálisan oldotta meg az írónő a második részek krízisét. A nézettségen semmi változás nem látszik, és szerencsére a sorozat minősége se eresztett. Ha ilyen marad a későbbiekben is, nekem a Hart of Dixie nagyobb kedvencem lesz, mint számítottam rá. Megvan benne minden szerethetőség, minden olyan kis apróság, színészi alakítás, ami ahhoz kell, hogy az apró pillanatokra mindig emlékezzünk.




Egyszerűen megvesztem a padon ücsörgő nénikért. Nem vicc, de annyira jó pofa kis keretet adott a résznek, plusz lazán felütötte a nagy könyvet, hogy új nézőknek is tökéletes volt. Megadta az epizódnak az alaphangot és kitárta a szemünk Bluebell-re. Megismertük a Rammer Jammer-t, ami egy fantasztikus hangulatú hely, nagyobb szerep jutott a Szex és New York-fan kiscsajnak is, ami nagy örömömre szolgált, és Zoe is megtanulta azt a leckét, amiért ide került. Ha konkrét jelenetek kellene kiemelnem, akkor az nekem Zoe és George találkozása lenne, majd mikor Wade megcsókolja, hogy megnyugtassa a nőt, aztán minden Rammer Jammer jelenet. Ezeken kívül bónusznak azt a mozzanatot, amikor kiírták Mrs. H-t. Ugyancsak olyan monológot adtak a szájába, amelynek köszönhetően minden világossá válik és kiírását nem érezzük kényszer megoldásnak (pedig az). Leggyengébbnek a számomra még mindig érthetetlen Lemon-Lavon szálat nevezném meg.

Ha ettől a sorozattól ilyen részeket kell várnunk a jövőben is, én maximálisan elégedett leszek vele. Megvan Bluebellnek a sajátos kis hangulata, minden jelenetét és minden kapcsolatát más fajta érzés járja át, úgyhogy végeredménybe nagyon sokszínű epizódot láthattunk. Még az sem volt túl zavaró, hogy eltűntek azok az élénk narancssárga színek, amik az élő helyszínből eredhettek (bár nekem hiányoztak), mert volt más, apró ellopott pillanat, ami kárpótolt érte. 80%

2. rész Kárhozottak parádéja (Parades & Pariahs)
Írta: Leila Gerstein
Rendezte: Jason Ensler

Miután Dr. Zoe Hart félrediagnoztizálja egyik betegét még keményebben kell küzdenie azért, hogy a kis városka befogadja. Mikor Lavon Hayes felajánlja neki, hogy az Alapítók napi bálon az ő kocsijában utazhat, elfogadja azt, ám számításait alaposan keresztül húzza egy betegségét elhallgatni vágyó lány Lemon táborából...

Zene
"10,000 Stones" by Adrianne
"Bitter & Sweet" by Chris Lawson Jones
"Days of Gold" by The Cadillac Black
"Drink in My Hand" by Eric Church
"Let Me Down Easy" by Billy Currington
"The Last Last Call" by John Paul Keith
"Window at the Wake" by Beta Radio

Amerikai bemutató: 2011. 10. 03.



Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék