Főoldal

















Kedves John


Tökös leszek és bevallom, amit már kismilliószor mondtam: Férfi létemre szeretem Nic Sparks történeteit. Megvann bennük a kellő romantika, a báj és mindegyik regénye egy olyan idillikus világban játszódik, ahol mind élni szeretnénk. Közben a filmadaptációk mélyen érzelmesek és ami még fontosabb aktuálisak. Talán ebben rejlik Sparks zsenialitása is. Valahogy minden történetében megtalálja a legmefelelőbb karaktereket, és azt tárja elénk, amiről mind álmodunk. Vagyis egy olyan alapot szolgáltat a filmesek kezébe, amit nehéz elbarmolni. Azt hiszem ezért szeretem az ő történetein alapuló romantikus filmeket.


Kedves John
(Dear John, 105', 2010)

John Tyree (Channing Tatum) halkszavú, jóképű hivatásos katona az amerikai különleges alakulatnál, aki eltávon van Dél-Karolinában magányos édesapjánál látogatóba. Savannah Curtis (Amanda Seyfried) gyönyörű, idealista főiskolás lány egy jómódú családból, aki a tavaszi szünetét tölti otthon. Egy véletlen tengerparti találkozásnak köszönhetően halálosan egymásba szeretnek. Életük addigi legboldogabb két hetét töltik együtt és a szerelmes boldogság, úgy tűnik, mindörökre eggyé kovácsolja őket.

Nehéz megszólalni egy ilyen kaliberű film után. Részben azért, mert idillikus-álomszerű és mindent elsöprő szerelem elevenedik meg a szemünk láttára, részben meg azért, mert bár Sparks mindig ugyanazokra az elemekre építi fel történeteit azok folyamatosan elérik azt a hatást, amit az író kíván. És ehhez csak részben van szükség jó szereplőkre. Már tavasszal az első előzeteseknél, jeleneteknél éreztem, hogy Amanda Seyfried és Channing Tatum párosában megvan a kellő összhang, és szerencsére a páros nem is nagyon akart megcáfolni. Inkább megerősítettek abban, hogy a rendező remekül castingolt. Mondjuk ugyanez elmondható az összes Sparks adaptációról is. Ami a figurákat illeti Savannah abszolút az a nő ideáll -az elején-, akibe lehetetlen nem beleszeretni. Egyszerűen tökéletes minden téren. Ezzel szemben John egyáltalán nem könnyű eset, bár maga mögött hagyta a múltját, hogy mire Savannah-t megpillantja már az a srác legyen, aki megérdemli a szerelmét. Kettejüket pedig egymásnak teremették.

A történet írója mindig remekül értett ahhoz hogyan nyúljon olyan témához, ami örök aktualitással bír. Hol családok közti ellentét, hol be nem teljesülhető szerelem, hol pedig tragédia tragédia hátán jellemzi az igaz szerelem útját. Nincs ez másképp ezúttal sem. Itt a háború és a szerelem szolgálta az alapot, melyet a távolság és a bizonytalanság szintjére emel, hogy olyan ceruzával szinezzen, ami minden történetében benne van. Ez a kissé szokatlan első találkozás szépsége, a röpke néhány hetes szerelembeesési fázis, majd jön a szerelmesek évekre való elszakítása egymástól, ezen idő alatt a nő máshoz megy férjhez, majd egy tragikus haláleset téríti magukhoz a fiatalokat, akik így végül találkoznak és... Nos, ezen a ponton már véget is ér a film, hiszen innentől jön az örök klasszikus, hogy "Boldogan éltek, míg meg nem". Nagyjából ugyanezt az utat járja be ez a mozi. Az első fele, az első két héttel valódi romantikus bájossággal nyakonöntött szirup, amit imádok. Majd jön még szintén 2001-ből az utolsó békés hónapok és a "hamarosan újra együtt leszünk" szele, amit ezúttal az egész világot megrázó esemény - magyar utalás Johnnál!- akadályoz meg. Még néhány kellemes pillanat után pedig már túl is vagyunk a játék idő nagyján, és onnantól márcsak a szerelmesek szenvednek - és mint általában, a fiút követhetjük nyomon-, mígnem a drámai elemek megnyitják a lezáráshoz vezető érzelmi hullámvasutazást. Fájdalmas módot választott a mozi a szakításhoz is, talán ennek köszönhetően vált mégmegrázóbbá a történet, hogy aztán az itt következő fordulat már meg se lepje az embert.

Nem értek egyet Majoros Eszter Seyfried hangválasztásával, de azt elismerem, hogy Savannah figurájához a lehető legpazarabb volt Molnár Ilona. Abszolút eltudom képzelni, hogy ilyen Savannah hangja, és ez abból a szempontból jött jól, hogy még hitelesebbé vált a figura. Tatumnak Papp Dani már egy sokkal egyértelműbb pozitívum volt. Scott Porter hangját viszont nagyon elbarmolták. Ezt, mint FNL rajongó megemlítem. Ja, és még valamit. Tatum utolsó jelenetében egészen véletlenül nem a Markovics Tomi játszotta el a színészt? Feltűnően nagy volt a hasonlóság.

Működik. Ez a film varázsigéje. Működik, méghozzá azért, mert van egy nagy univerzális mondanivalós története, átlagosnál kicsit különlegesebb szereplőkkel, romantikus báj sziruppal nyakonöntve. Működik, mert azokkal az elemekkel dolgozik, amik az idők kezdete óta működnek, és amik mindig elérik a kívánt hatás. De azért is működik, mert mindenkinek kicsit másról szól. Mindenki mást lát benne, de az biztos, hogy minden romantikára egy kicsit is nyitó ember szívét meghódítja. Működik, mert egyszerűen a romantikus palettán napjainkban csak Sparks regényei képesek azt adni a nézőnek, amiért ezt a műfajt választja. Pasiknak nem csak randi-filmként ajánlom, csajoknak meg egyértelműen kötelező. 80%

Magyarhangok
: Papp Dani, Molnár Ilona
További magyarhangok: Blaskó Péter, Csőre Gábor, Dévai Balázs, Kovács Lehel, Annus Zoltán, Welker Gábor
Msz: Pataricza Eszter és Hanák János
Sz.R.: Majoros Eszter
Hollywood Classic Entertainment - Mafilm Audio Kft.


Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék