Főoldal

















Szervusztok Angyalkáim!

Noha exkluízv az anyag, már több helyen olvasható volt. És mivel mi büszke jó magyar emberek vagyunk rá, ezért itt is leközöljük. Ugyanazt, mint amit itt is olvashattok a magyarszinkron.hu oldalán.


Szervusztok, Angyalkáim!

Hangzott el közel 90 alkalommal a’70-es évek végén. Ha ezeket a szavakat meghallják világszerte emberek millióinak jut eszébe a három-négy leányzó, akik oly sokat tettek az akció-krimi műfajában a nők szerepéért. Hasonló úttörőnek számítanak, mint az ezredforduló környékén J.J. Abrams által megteremtett hősnő típus. Vannak, akik számára ezért oly kedves ez a sorozat. Mások számára pedig nosztalgia. A közös nevező pedig az, hogy a Charlie angyalai az egyik legjobb retro sorozat.

Negyedik alkalommal készítik el a sorozathoz a szinkront, de szerencsére Aprics László magabiztos kezeire bízták a munkálatokat. Ő pedig úgy döntött, hogy nincs értelme újra kiosztani a szerepeket, hamár az előző verzió(k)ban tökéletesen eltalálták a hangokat. Arról nem is beszélve, hogy ezúttal végre egységes lesz a teljes sorozat, és mindenki, aki újra csinálja hihetetlenül élvezi és alázatot tanúsít a sorozat iránt. Az ilyen dicséretes.

Egy esős őszi szerdán látogattunk el a szinkron egyik fellegvárába, az SDI Stúdió-ba, ahol a technika ördöge mellett, Aprics László egy megfázás hatásaival küszködött. Váltottunk néhány szót a rendezővel és megtudtuk, hogy a Ments meg! és a Maffiózok szinkronjára különösen büszke. Van is mire! De ezt a sorozatot is nagyon kedveli.

Mikor reggel 9-kor beestünk a kicsi hármas stúdióba, épp Kisfalvi Krisztina és Rába Roland csinálta a jeleneteit az eheti adagban. „Nélkülem semmik!” – hagyta el Rába száját, aki így számomra kísértetesen hasonlított Jay figurájára, az utolsó két Kevin Smith, Jay és Néma Bob-filmből. Erre két dolog is rásegített, hogy Rába hasonló jókedvvel vetette bele magát a munka sűrűjébe, a másik pedig az, hogy egy őrült DJ volt a figura. Majd Kriszta ki, Rosta Sándor be. Rosta alakította a fickó főnökét, aki alibit kért tőle az előző éjszakára. Történt egy telefonbeszélgetés a két karakter között, amit külön rögzítették. A két színészen látni lehetett, hogy nagyon élvezik az efféle szerepeket.

Nem sokkal ezután Rába Roland végzett a munkájával, és távozott. Rosta Sándor felvette az epizódbeli szereplését, méghozzá vérprofi mód hozva Fred figuráját. Aztán ő is végzett a munkájával, megoldódott az ügy. Legalábbis a ráeső részek. Kriszta pihenője ezzel pedig véget ért. „Hallo! Hallo! Hallo!” – poénkodott két átállás között a Táncolj, ha tudsz műsorvezetőjének a hangja, aki azóta folyamatosan ezzel poénkodik a hangmérnökkel, akivel együtt dolgoztak azon a műsoron.

Még sok idő van a partnerhölgye megérkezéséig, úgyhogy nincs mit tenni, fel kell venni azokat a jeleneteket, amiket szólóban is megtud csinálni. Ám ekkor mutatkozott be a technika ördöge, és úgy tűnt, hogy a time code nagyon nem jó időpontokat mutat. A kép is itt-ott elakadt, és a csúszás szépen lassan 15 másodpercessé duzzadt. A technikusok sem tudtak mit kezdeni a problémával, azt mondták, nem tudják mi lehet az oka, mert ez a jó anyag. Csak épp az ilyennel nehéz dolgozni. A hangmérnöknek mindig lekellett vonni a rendező által bemondott időpontból. Ehhez a szakmához tehát elengedhetetlen a matematikai tudás is.

Szünet következett be, mi pedig elkaptuk Kisfalvi Krisztát, aki örömmel mesélt nekünk a Charlie angyalai-hoz való kötődéséről is. Immáron harmadszor csinálja ezt a munkát. „Én szeretem nagyon az egészet. Élvezetes ez a retro feeling. Ezt jó csinálni, mert olyan kis kellemes. Ez egy óriási ötlet volt, amikor kitalálták. Charlie ugye nem jelenik meg, és mindenki rá kíváncsi, meg akkoriban újdonság volt a három nős felállás, hogy harcolnak és mindent tudnak. Sokat tett azért, hogy ma már ez mindennapi legyen.

Gyerekként láttam az egészet, imádattal nézte egy ország – én is-, mindenki Charlie angyala akart lenni. Na most az, hogy végülis sikerült nekem megkapnom, ez egy plusz. Öröm.
Néha vannak benne bugyutaságok olyan szinten, hogy nyílván manapság már nem így csinálnák meg, de pont ez adja meg a báját az egésznek.”


Megérkezett Németh Kriszta, aki Sabrinát szólaltatja meg. Bement a stúdióba. A két Kriszta közös jelenetei következtek. Sokat nevettek, és jött egy nagy poén az egyik tapasztalt színésznőtől „Macrat reklám. Minden betű megvolt, csak épp rossz sorrendben.” Nem baj, az ilyenek csak még viccesebbé teszik az egészet. Jó hangulatban kevésbé érzi az ember annyira, hogy dolgoznia kell, és ez jó hatással lesz a teljesítményre is.

Az Acres szó jelentésén vitázott kicsit a stáb, ugyanis a fordító pályának fordította, miközben egy holdat jelent. Aztán némi tépelődés után megegyeztek abban, hogy az onnan éppen kifelé sétáló teniszütős fickóknak köszönhetően a pálya helytálló, így megtartották. Egyébként a feszes tempónak köszönhetően négy fordító is dolgozik a sorozaton. Persze ennek a minősége most nem tartozik ide. Nem sokkal később a lányok végeztek a tekercseikkel, így jöhetett a jól megérdemelt szünet.

Gyerek fejjel nagyon szerettem ezt a sorozatot. Kislányként én Sabrináért voltam oda. Mindig az volt a fejemben, hogy milyen szép, milyen okos, meg milyen tehetséges, és hát így elég vicces, hogy most meg én szinkronizálom.” – kezdett Németh Kriszta az ő történetébe a sorozattal kapcsolatban a dohányzó helységben. Majd folytatta – „Nekem nagyon tetszik, hogy mindig vannak olyan szituációk, amikor szerepjátékokat csinálnak, és akkor kicsit mást lehet csinálni, mint a megszokott. Meg az is látszik belőle, hogy miután megcsináltunk jónéhány részt, hogy oldódnak fel. Ugye ’76-ban kezdték forgatni, és az elején még kevéssé voltak oldottak. Most már sokkal felszabadultabban játszanak, úgy látom. És ez nekem tulajdonképpen a mai napig megállja a helyét. Amikor csináljuk én halálosan élvezem, mert akkor végig mozizom az egészet. És vannak olyan részek, amikre még emlékszem gyerekkoromból. Azt tudom, hogy volt egy olyan rész –épp a múltkor vettük-, hogy bementek a kapitányságra és ott flörtölt az egyik pasival a Sabrina, és arra a jelenetre emlékeztem.”

A lányokat a színészeikről is faggattuk, mert ha mi mondjuk azt, hogy mindegyik Angyal gyönyörű, akkor furcsán néznek ránk. „Mindegyik nagyon jó csaj, ami ugye fontos. Jaclyn Smith viszont nagyon szép, melegséget áraszt, és így jó vele együtt lenni. Ránézek és olyan jó érzés, megnyugtat.” – mondta Kisfalvi Krisztina.

Nagyon érdekes, mert mindegyik csaj nőies. De ha a három nőt megnézem, akkor talán Sabrinában van egy kicsivel több férfi vonal, mint a másik két csajban, már amennyire én látom.” – folytatta Németh Kriszta.

Majd a csajokat hagytuk egy kicsit szusszanni, mert a lágymányosi öbölre is hasonlító helyszínre megérkezett Szokolay Ottó művész úr, aki a hadnagyot szólaltatta meg. Bevallom, én nagyon imádom a hangját, ő a jóságos idősebb értelmiségi, úriemberek legtökéletesebb magyarosítója. Hamar végzett a rá váró néhány tekerccsel, de közben olyan jókedvet és derűt árasztott a stúdióba, hogy öröm volt ott lenni.

Telefonon értük csak el sajnos Szombathy Gyulát, aki már harmadjára szólaltatja meg a sorozat egyetlen állandó megjelent férfialakját Bosley-t az elmúlt 30 év alatt. „Nagyon szeretem ezt a sorozatot. Különösen azért, mert ugyanazokkal a partnerekkel dolgozom, akikkel már kétszer csináltuk. És azaz érdekes benne, hogy huszonvalahány évvel ezelőtt, amikor először csináltam, akkor az a figura idősebbnek tűnt jóval a számomra. Most meg jóval fiatalabbnak.”

 

Bosley-t sok férfi irigyelheti mind a mai napig, hogy három ilyen gyönyörű nő között dolgozhatott és éldegélhetett.
Nagyon jó szerep, hálás az ilyen szerep filmben a sok nő között egy férfi szerep, és ez így van a szinkronnal is. Nagyon jól érezzük magunkat a felvételek alatt. Ő Charlie –aki soha nem jelenik meg ugye a képernyőn-, földi helytartója, és irányítja a lányokat.”

A művész urat arról is faggattuk, hogy szerinte miért lehet érdekes napjainkban nézni ezt a sorozatot, illetve, hogy mennyit változott a világ az elmúlt néhány évtized alatt.

Szép tájakat és nagyon szép ruhákat lehetett látni. Most már nekünk a ruha egy kicsit idejétmúltnak tűnik –különösen a férfi ruhák, mert akkor ez még inkább a széles szárú, trapéz nadrágos, szűk zakós korszak volt, és az idő múlását elsősorban a férfi divatnál érzi az ember. A mikrofonok, hangszórók egészen mások, a magnók is még ilyen orsós magnók voltak… ezek miatt szembesül az ember vele, hogy elmúlt az idő. De a történetek még mindig szórakoztatóak. Inkább olyan felhőtlen szórakozás, kellemes kikapcsolódás lehet az embereknek.” – Aztán a művész úrnak sietnie kellett vissza a próbára.

Érezzék jól magukat a sorozat alatt, mert ha másképp nem is, de bizonyos kortörténetet láthatnak, és az mindig érdekes.” – üzeni Szombathy Gyula a hazai nézőknek.

De hogy mi történt ez alatt a stúdióban? A nosztalgia hullám rányomta a bélyegét a stábra is, és elmerültek az azóta eltelt több, mint 20 évben, és szörföltek Jaclyn Smith, Sheryl Ladd meg a többiekről szóló információk tengerében. Nekünk pedig sajnos mennünk kellett. Így magukra is hagyjuk Aprics Lászlót és az ő kis Angyalkáit. Sikerekben gazdag és minél több Charlie angyalai-t kívánunk mindenkinek, aki imád gyönyörű nőket nézni akció közben. Mi is így teszünk. A viszontlátásra!



Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék