google.com, pub-1125228124325636, DIRECT, f08c47fec0942fa0
 

Urbán Andrea (Tess McLeod) – Bozsó Péter (Nick Ryan)

Kedves, fiatal pár érkezik mosolyogva a stúdió elé. Mivel ők a sorozat abszolút főszereplői, ezért különösen kíváncsian várom a találkozást. Már az első pillanatban érződik, hogy nemcsak házas-, de lelki-társak is. Magamban készítek egy gyors összehasonlítást az ausztrál szereplőkkel, és hamar megállapítottam, hogyha külsőleg nem is annyira, de belsőleg nagyon is hasonlítanak Tess-re és Nick-re.

– Nagyon szeretjük a sorozatot, bár a két figura egymásra találását mi is túlságosan hosszúnak, és nehézkesnek tartottuk – meséli Urbán Andrea.
A táj és a történet egyébként lenyűgöző. Nagyon jók a párbeszédek. Tess nagyon helyes lány. Szinte az első percekben megkedveltem. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy milyen kapcsolat is fűzi Claire-hez, de végig drukkoltam, hogy jól süljenek el a különböző próbálkozásai. Nagyon tetszenek az alpakákkal vagy a biogazdálkodással kapcsolatos, „világmegváltó” tervei.

– Volt-e a figurájával kapcsolatban olyan pillanat, amikor úgy érezted, hogy a hangoddal egy kicsit változtatnál a karakterén?

– Igen, amikor Claire meghalt, utána a színésznő továbbra is ugyanazon a kedves, csicsergős hangján beszélt, mint az azt megelőző részekben. Ám én úgy éreztem, hogy az átélt hatalmas veszteség egy kicsit változtatott a jellemén, amihez jobbnak találtam egy kicsit szárazabb, visszafogottabb beszédstílust.

– Claire halála mindenkit megdöbbentett. Te, hogy élted meg azoknak a részeknek a felvételét?

– Nagyon nehéz, és megrázó volt az a két rész. Ahogy Klári, úgy én sem hittem el, hogy ilyen szörnyen fog véget érni Claire élete. A szakadékba zuhanás után következett a másik epizód, amikor már csak Tess látta őt. Ezt megint nem volt könnyű végigcsinálni, és bevallom néha el is sírtam magam. Azért persze rengeteg boldog rész volt, amit nagy élvezet volt szinkronizálni. Amikor a négy lány – Claire, Tess, Jodie és Meg – együtt szerepeltek, mi négyen is igyekeztünk mindent kitenni magunkért. Rengeteget csacsogtunk egymással, igazi nőcis hangulatot teremtettünk. Talán pont olyat, mint a filmen is.

– Mi is nagyon jól érezzük magunkat a „tesómmal” – veszi át a szót Bozsó Péter. Ráadásul Haás Vander Péter barátommal egy színházban is játszunk, így gyakran egy egész napot is együtt töltünk megosztva a színház és a szinkronstúdió között.

Nekem is nagyon tetszik a táj, és hogy ez egy olyan sorozat, amelyben van ideje a karaktereknek kialakulniuk, hosszúak a párbeszédek. S, olyan ütemben folyik a történet, amely ma már egyre kevesebb esetben fordul elő. Péterrel mi is szoktunk nagyokat poénkodni a szinkronizálás alatt. Kedvencünk, hogy amikor hosszú ideig csak a táj látható és nem történik semmi, akkor elkezdjük „leszinkronizálni” ami nem látható. Így van benne tehénbőgéstől kezdve, békakuruttyolásig minden, ami eszünkbe jut. Persze ez adásba nem kerül, de mi jót szórakozunk rajta….

– Milyennek találtad Nick jellemének változását? Mennyiben hasonlít rád?

– Úgy érzem, rengeteg hasonlóság van közöttünk. Én is szeretem a vidéki életet, most is kertes házban lakunk. Vannak a fiúnak olyan húzásai, amikkel nem értek egyet, de alapvetően szimpatikus számomra. Jó, hogy hosszú idő alatt végül is megtalálta az igazi párját, és sikerült Tesst feleségül vennie.

– Magánemberként élnétek-e hasonló körülmények között?
Először egymásra néznek, majd rövid gondolkodás után bólintanak.

– Jelenlegi életünket is úgy alakítottuk ki – mondja Andrea – hogy mindig legyen alkalmunk kettesben, és nyugalomban tölteni néhány órát. Igazán azokat a napokat szeretjük, amikor a barátainkkal összejöhetünk egy kerti partira, ahol kellemes hangulatban tölthetjük el az estét. Van egy golden retriever kutyánk és egy cicánk is, ilyenkor ők is ott lábatlankodnak körülöttünk.

– Nem az első eset, hogy szerelembe estek egymással a filmvásznon.

– Így van – folytatja Péter – Andi a főszereplője a Sue Thomas FBI című sorozatnak, amelyben nekem is van egy fontos szerepem. Ott ráadásul, egy a mienkhez nagyon hasonlító kutyus is szerepet kap, így amikor például ezt szinkronizáltuk, néha már úgy éreztük, mintha otthon lennénk.

– Ez is egy olyan sorozat, a Mcleoddal vagy például a Providenccel együtt, aminek szinkronizálása kifejezetten örömet jelent – mondja Andrea. Sokszor előfordult, hogy szinte vártuk egy-egy ilyen munka folytatását, mert mindig üdítő színfolt egy ilyen történetben szerepelni.
Nagyon szerettem még a Will és Grace című sorozatot is, ahol Markovics Tamás (Dave) a partnerem. Ő is már többször próbált „velem” összejönni, de mindig valamiért dobtam és kikerült a sorozatból. A McLeod lányaiban is Péter miatt került „lapátra” szegény. Ma már, amikor összefutunk egy stúdióban, viccesen meg szokta jegyezni, hogyha én is benne vagyok a filmben, akkor neki már nincs sok ideje hátra.

Komoly és emlékezetes munka volt számomra a nagyszerű angol drámasorozat, a Büszkeség és Balítélet szinkronizálása. Ez még a régi Pannónia szinkronstúdióban készült. Nemcsak a történet volt csodás, de a legnagyobb magyar színészekkel dolgozhattam együtt két napig. Nagyon nagy öröm volt számomra az ott együtt töltött idő.

– Az én egyik nagy kedvencem Boscorelli őrmester, a Harmadik műszak című sorozatból – mondja Péter. Az elején meglepődtem, hogy rám osztották a figurát, de rövid idő alatt nagyon egymáshoz nőttünk. A rendező szerint én ugyanolyan rámenős, rohanós figura vagyok, mint Bosco, és ezért adta nekem a magyar hangját. Ez persze egy az egyben nem igaz, de én is kedvelem azokat a férfias megnyilvánulásokat, mint az amerikai zsaru. Azóta már találkoztam olyan magyar rendőrrel is, aki az amerikai „kollégája” mintájára alakította ki a saját életét. Érdekes volt számomra, amikor a találkozó után elvittek magukkal egy éjszaka járőrözni. Olyan oldalát ismerhettem meg a városnak, amelyre nem sok embernek van lehetősége. Persze azért az éjszakai száguldás, és a különböző razziák is izgalmasak voltak. Igaz, nekem mindezt csak a kocsiban ülve volt szabad nyomon követni. Andrea kifele menet elmondta, hogy örült, hogy a férje nem árult el részleteket arról az éjszakáról, mert anélkül is nagyon izgult, amíg haza nem ért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Antal Olga - Agócs Judit

pén nov 28 , 2008
A Helyszínelők két női főszereplője, egymás mellett ülve beszélget, amikor találkozunk. Első pillanatra feltűnik, hogy milyen jól megértik egymást. Agócs Judit ráadásul egy kicsit hasonlít is az amerikai kolléganőjére, így a beszélgetés még érdekesebbnek ígérkezik. Emellett azt sem tartom elhanyagolandónak, hogy egyszerre két igen csinos színésznővel ülhetek szemben.