“A németországi és olaszországi gyakorlatot követve tartották ideológiai nevelési célra alkalmas eszköznek a szinkront. A könnyebb befogadhatóság miatt a mozifilmek iránti kereslet növelésére is megoldást jelentett a szinkronizált filmek forgalmazása. Mindez főleg az ország vidéki területein volt fontos, ahol jelentősen kevesebben beszéltek idegen nyelveket és a feliratok olvasása gyakran akadályozta a közönséget a filmek megértésében. Bár a két világháború között már folytak kísérletezések a filmek magyarítására, a szinkronizálás, mint szakma az 1950-es években született meg. Hazai színészek, rendezők és számos további szakterület képviselői fektették le az alapokat az állam által épített és működtetett nagy nevű Pannónia Filmstúdióban. A kezdetektől a rendszerváltásig tartó időszakban nagyon jelentős kulturális szerepet vívott ki magának a magyar szinkron. Fénykorát az 1960-70-es években érte el.
A szinkronizálás különböző fajtái közül a szájszinkron terjedt el a leginkább Magyarországon, a hangalámondás, vagyis a narráció (amikor a film eredeti hangjai is hallhatóak a magyar nyelvű narrátor hangja „mögött”) a dokumentarista műfajú tartalmaknál vált jellemzővé. Ezen kívül a külföldi valóság show-k televíziós térhódításával az ilyen típusú tartalmakra iskiterjedt a hangalámondás alkalmazása.
A magyar televíziós piac a magyar szinkronipar legjelentősebb megrendelője a volumen tekintetében. A piacot alkotó csatornák a magyar tartalmak mellett nagy számban sugároznak idegen nyelvű tartalmakat is, elsősorban szinkronizálva (szájszinkron). A digitális átállással technológiai értelemben lehetővé vált, egyes esetekben jogilag kötelező is biztosítani, hogy a néző megválaszthassa, hogy a szinkronos vagy a feliratos változatot szeretné-e látni. Televíziós társaságok képviselőivel folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy kivételes esetekben fordul csak elő, hogy egyegy tartalom kizárólag felirattal kerül adásba (például dokumentumfilm, többnyelvű tartalom esetén). Az átlag néző kifejezetten a szinkronos tartalmat keresi. Többen említették ugyanakkor, hogy a kínálatukba tartozó online platformon érzékelhető igény van a feliratos tartalmakra is. A szakértői vélemények alapján a feliratozott tartalmak iránti kereslet arányaiban alacsonynak mondható, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a VOD platformokon is jelentősen több megtekintést érhetnek el a szinkronizált tartalmak.
