Charles “Charlie” Carson főkomornyik (Jim Carter)
Természetesen nagy öröm, hogy ilyen igényes filmet láthat a hazai közönség. Az ilyeneket mindig nagyobb kedvvel csináljuk, mint egy vágóasztalon és számítógépes trükkökkel összecsapott darabot. Emberi figurák vannak benne hihetetlenül igényesen megrajzolva. A figurák szövege, beszéde, abszolút egyéni. Régen a szakmában a dramaturg odafigyelt arra, hogy a régi korokban, ki milyen társadalmi rangon volt, hisz ez a beszédén is hallható volt. És ahogy látom ebben a sorozatban visszajött ez a régi igény, így nagyon örülök, hogy csinálhatom.
Én nem szeretek az eredeti szerephez a hangommal hozzáadni. Amennyire lehet, minél hívebben szeretem visszaadni, amit hallok és látok. Sajnos sokszor előfordul, hogy fel kell javítani, de a magyar szinkron régen ettől volt “A” magyar szinkron. Rengeteg film lett jobb pusztán a magyar változattól.
A képeken jól látszik, hogy a ház, az emberek, minden egy hatalmas világbirodalom részei. Ahhoz, hogy én is hasonló körülmények között éljek egy olyan társadalmi réteget kellene forszíroznom, olyan emberekkel kéne találkoznom, akikkel soha életemben nem akarok találkozni. Mert itt nem a környezet a lényeg, hanem akik lakják. A Downtonbeliek passzolnak oda.
Én úgy gondolom, hogy a művészet szórakoztatva tanít. Ez igaz a Dontown Abbey-re is. Ezért ajánlom mindenkinek a sorozat nyomon követését!