Amikor először meglátom, a szeme tűnik fel. Nagyon kék és nagyon nyitott tekintettel figyel. Néhány másodperc után már úgy érzem, mintha ezer éve ismerném. Persze aztán rájövök, hogy miért, hiszen a színésznő külsőleg igen emlékeztet Sandrára. A mozdulatai, az arcmimikája, de legfőképpen a tekintete. Végig a beszélgetés során nagyon figyel, és nagyon kedvesen válaszol minden kérdésre. A hangja ugyanolyan, mint a televízió hangszóróján keresztül, ám élőben valami mást is meghallok benne.

Évek óta szeretem a hangját. Sok esetben ő volt nekem az igazi nő magyar megszólaltatója. Hallottam szőkén, barnán, vörösen, magasan, alacsonyan, de minden esetben a valódi nő megtestesítőiként. Szerencsés orgánumának köszönhetően a szinkronban nem öregedett egy másodpercet sem, valószínűleg még évekig hallhatjuk különböző szépségek megszólaltatójaként.

Szinte minden nap hallható a hangja valamelyik csatorna, valamelyik műsorában. Kedves fiatal lány, aki profi módon szólaltat meg különböző korú és kinézetű szereplőket. Minden megszólalásában érződik, hogy szereti, amit formál Volt már nagyvárosi dáma, az amerikai Fehér Ház alkalmazottja, rendőrnő és még sok minden más is. Ő volt Becky Howard magyarhangja is a sorozat három évadjában.

A hangja igazi jófiús hang. Amikor találkozunk, azt is megállapítom, hogy a megjelenése, is igazi jófiúra vall. Éppen ezért az jut először eszembe, hogy mennyire elüt a sorozatbeli, „lazacsávós”, fekete fiútól.

Nemcsak a neve, de a színészi munkássága is közismert hosszú évtizedek óta. Film és színházi szerepek, önálló estek sokasága van a háta mögött. Népszerű nemcsak a kollégái, de a nézők előtt is. A szinkronban főleg pozitív szerepekben hallhatjuk, mint az Elnök emberei sorozat Bartlett elnöke.

A figurája a leglazább a sorozatban. Könnyedd kis viccek, gyors poénok gyakran elhagyják a száját. Talán nem is baj, hogy egy ilyen szereplő is van ebben a sorozatban – töprengek, miközben a találkozónkra sietek. A Nemzeti Színház büféjében ülünk le beszélgetni. Mivel az idő még kellemes, így könnyed pólóban és farmerben – széles mosollyal az arcán – fogad. Semmi komolyság, csak könnyedség, pont amilyen a filmbeli karaktere.

Magas fiatalember érkezik a stúdió elé. Kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak, majd egy kis türelmet kér, mert valamit el kell intéznie. Amíg elszalad, egy pillanatra úgy érzem magam, mintha Gungellanban Alexxel futottam volna össze. Nem is a külső hasonlóság miatt, hanem azért, mert már egy-két perc után is érződik rajta az Alex-esség. No, nem a nőcsábász, hanem az-az oldala, akiben minden nő megbízhat, a férfiak bátran a barátjuknak tekinthetik, mert nem fog senkit átverni.

Nagyjából húszévnyi szinkrontapasztalat van a háta mögött, de ő maga még nincs harminc esztendős. Kedves, csicsergő hangját filmek és sorozatok tucatjaiban hallhattuk már. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó munkája a Rém rendes család Kelly Bundy-jának magyar megformálása volt.

A hangja már szinte „beleívódott” a köztudatba. Volt jó ember, gonosz ember, vallással, bűnözéssel foglalkozó figurának a hangja. Kolléganőjével – Andresz Katival – váltva, az ő megszólalásai határozzák meg egy filmcsatorna, és néhány tudományos csatorna arculatát is. A szinkront készítő stúdióban, a Masterfilm Kft egyik műtermében találkozunk.

Naponta több csatornán is hallhatjuk a hangját. Szinte mindennek és mindenkinek kölcsönzött már jól megszokott orgánumából. Személyesen már régóta csak azok találkozhatnak vele, akik a szinkronstúdiókban megfordulnak. Viszont Terry-ként sok örömet okozott minden MCD rajongónak és nézőnek.